„Összhangban egy másik emberrel csak akkor lehetek, ha magamhoz hűséges vagyok. Ha elárulom magam, a másikkal is rossz viszonyba kerülök. Rossz viszonynak nevezem azt a kapcsolatot, ahol kiszolgáltatott leszek vagy zsarnok. Ahol belegázolok a másik lelkébe. Ahol föladom magam, csak azért, hogy a másik befogadjon. Ahol nem engedem a társamnak, hogy önmaga legyen. Ahol függővé válok, kiszolgáltatott, és a ‘szeretet’ nevében olyasmit művelek, amitől nemcsak szenvedek, de önmagam előtt szégyellem is.
Azon az áron, hogy magamat elveszítem, nem lehet szeretni.”
Müller Péter
