Az Álomárus arról szól, hogy megtaláld azt az életet, amelyet élni akarsz, és megírd azt a történetet, amelynek főszereplője szeretnél lenni.
A séf egy igazán szenvedélyes, ugyanakkor nagyon büszke és érzékeny szakács, aki egy különleges és felejthetetlen utazáson megy keresztül, hogy megtalálja önmagát és azt, ami igazán fontos a számára. A film lényegében a helyreállításról szól: az apa-fiú kapcsolat helyreállításáról és a szenvedély helyreállításáról, amelyet egy csodálatos egzotikus utazás, és ínycsiklandó ételek kavalkádja fűszerez.
A Váratlan szépség, avagy járulékos szépség, amelynek üzenete, hogy a legmélyebb veszteség mellett váratlanul megjelenhet pozitívum. Egy tragédiát átélve átitat bennünket a bánat és hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a tragédia által okozott szépséget.
Az „Üvegpalota” egy igaz történet filmváltozata, amely, megrázó és megrendítő, a nem működő családi élet dermesztően zaklatott, de összetett ábrázolásával. Egy film, amely egy romantikus vígjáték és egy komoly dráma között egyensúlyoz. Olyan, mint egy kalandos road-movie, amelyben egy látszólag normális család nomádként utazik. De a „látszólag normális” kifejezés enyhe kifejezés, mert meglehetősen szokatlan életet élnek. A történet árnyalt, megdöbbent és elbizonytalanít.