Az ítélkezés, a szerelem gyilkosa
Az ítélkezés nélküli kapcsolat egy biztonságot nyújtó, egészséges, szeretetteljes hely. Ha megfelelően szereted és tiszteled önmagadat és saját szükségleteidet, nem érzed szükségét mások megítélésének. Egy párkapcsolatban, ha azt érezzük, hogy a partnerünk ítélkezik felettünk, ez igazán pusztító érzés, mert a rólunk alkotott véleménye különösen fontos számunkra, és neki tárjuk fel igazán magunk, így vele szemben vagyunk a legkiszolgáltatottabbak is. Az ítélkezés a szerelem alattomos gyilkosa.
Önszeretet és ítélkezés
Az, hogy mennyire ítélkezel a körülötted lévő emberekkel kapcsolatban, elég jó mérce arra vonatkozóan, hogyan állsz a saját önszereteteddel.
Ha megfelelően szereted és tiszteled önmagadat és saját szükségleteidet, nem érzed szükségét mások megítélésének.
Az önszeretet hiánya gyakran abban mutatkozik meg a legvilágosabban, hogy mennyire ítélkezünk a hozzánk legközelebb állókkal, különösen a partnereinkkel és a fontosabbakkal szemben. Egy párkapcsolatban, ha azt érezzük, hogy a partnerünk ítélkezik felettünk, ez igazán pusztító érzés, mert a rólunk alkotott véleménye különösen fontos számunkra, és neki tárjuk fel igazán magunk, így vele szemben vagyunk a legkiszolgáltatottabbak is. Párunk az, aki előtt megnyitjuk védelmi falainkat, akinek megmutatjuk igazi önmagunk, falak és álarcok nélkül. Ha elég régóta vagyunk együtt, párunk az aki meglátja az összes furcsaságunkat és rejtett szokásainkat, ő az aki ismeri a legtöbb sérülésünket, korlátunkat, gyengeségünket. Ha szerelmünk, aki közelebbről ismer minket, mint bárki más a világon, ítélkezik rólunk, akkor könnyen hitelt adunk a szavának, és könnyen elbizonytalanodunk magunkban, hisz, akkor ennek igaznak kell lennie, nem?
Továbbá a nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkezőkre jellemzően igaz, hogy képtelenek önmagukat és másokat integrált, egész énként elfogadni, jó és rossz tulajdonságaival együtt. A nárcisztikusok hajlamosak fekete-fehérben látni a világot, tökéletesnek vagy hibásnak ítélni másokat. Így van az, hogy az eleinte, az egekbe emelt partnerük, egy pillanat alatt leeshet a piedesztáról, és a kritizálás később az eldobás áldozatává válik.
Mi is az az ítélkezés?
Az ítélkezés az , amikor nem tudod elfogadni egy másik személy szavait vagy viselkedését, ezért rákényszeríted a saját mércéidet.
Az ítélkezés oka a saját belső bizonytalanság, vagy a félelem.
Az ítélkezés egyik oka a saját belső bizonytalanság. Amikor bizonytalanok vagyunk, megpróbálunk lekicsinyelni másokat. Ezzel igyekszünk növelni önbecsülésünket. A második leggyakoribb ok, amiért elítélünk másokat, a félelem. Félelem, hogy kevesebbek vagyunk. Az ítélkezés soha nem a másikról szól, hanem önmagunkról.
Mit érzünk, ha partnerünk ítélkezik felettünk?
- nem vagyok szerethető „Meg kell felelnem, mert csakis úgy vagyok szerethető. Ha magamat adom, rossz vagyok, és nem lehet engem szeretni.”
- fölösleges vagyok „Nem vagyok jó semmire”
- nem vagyok elég jó „Mindenki jobb nálam.”
- nem lehetek önmagam „Ahhoz, hogy szeressenek, mindig tennem kell valamit, meg kell felelnem az elvárásoknak… Senki sem szeret csak magamért, ha semmit sem teszek. A kedvükben kell járnom.”
- nem vagyok értékes „Nem tudok úgy teljesíteni, mint mások, mint kellene! Nem számítok”
- én vagyok a hibás mindenért; én tehetek róla „Szégyellni való vagyok. Bűnös vagyok. Én tehetek róla…”
- alkalmatlan vagyok „Mindig – mindent magamnak kell megoldani, bármilyen nehéznek tűnik. Nem kérhetek segítséget. Ha segítséget kérek, beismerem, hogy alkalmatlan vagyok.”
- soha nem vagyok biztonságban „Nem mutathatom meg magam, olyannak, amilyen vagyok! Nem láthatják a hibáimat, gyengeségeimet!”
- nem sírhatok „Nem mutathatom ki az érzéseimet! Nem is érezhetek szomorúságot, fájdalmat! Egyáltalán nem érezhetek!”
Vizuális jelzések
A testbeszéd is sokat elárulhat. Amikor a másik nem mond semmit, de mégis érezzük, hogy valami nem stimmel, akkor lehet, hogy a kommunikáció és a metakommunikáció eltér. Ilyenkor keressük a vizuális jelzéseket, pl. a partnerünk végigmér, azaz a „fejtől talpig” pillantást, majd egy pillantást vagy a homlokráncolást. Vagy a partnerünkön úgy látszik, kényelmetlenül izeg-mozog, és el akar menni. Gúnyolódik, viccelődik azon, amit mondunk vagy teszünk. Sóhajtozik, vagy nyögdös amikor nincs ott a helye.
Mit tehetek, ha a másik lekicsinyel, kritizál, elítél?
Ne feledd, hogy ez nem rólad szól! Kerüld el, hogy leesel a szintjére! Bízz a saját ítélőképességedben!
Ne védekezz! Ne veszítsed el a fejed! Mondd el, mit érzel, ha ilyen veled! Korlátozd az együtt töltött időt, vagy ha szükséges fogd menekülőre!
Kérj segítséget!
Amikor ítélkezünk emberek felett, kevesebb időnk marad szeretni
Ítélkezés helyett inkább figyeljünk a másikra, nézzünk a dolgok mögé, lássuk őt a teljes valójában, a múltjával, a körülményeivel és az összes értékével együtt!
„Amikor ítélkezünk emberek felett, kevesebb időnk marad szeretni őket” Teréz anya
Az ítélkezés nélküli kapcsolat
Az ítélkezés nélküli kapcsolat egy biztonságot nyújtó, egészséges, szeretetteljes hely.
Minden ember különbözik a másiktól: Ne feledd, hogy az emberekben egy közös dolog van; az, hogy mindenki másmilyen. „Mindenki másképp csinálja” Ha megfelelően szereted és tiszteled önmagadat és saját szükségleteidet, nem érzed szükségét mások megítélésének. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem fogalmazhatsz meg semmi neked nem tetsző dolgot, ítéletmentes kommunikációval megteheted.
Az ítélkezés a szerelem alattomos gyilkosa. A kritizálás, ítélkezés, minősítés védekezést szül. Pont azt a biztonságérzetet öli meg, ami ahhoz kell, hogy megmutassuk önmagunk a párunk elött. A szerelem lényegét.
Ha nem ítélkezel, azt fogod tapasztalni, hogy nő a biztonság, erődik a bizalom a kapcsolatodban! A belső párbeszéded békésebb lesz, erősödik a szeretet érzése benned! Jobban fogod szeretni a körülötted lévőket, és abbahagyod önmagad és mások szidalmazását, mert nagyobb valószínűséggel leszel megértő, és szeretetteljes, ha nem kételkedsz abban, hogy a másik a tőle telhető legjobbat teszi.
Jobban fogod magadat is szeretni, és képesebb leszel befogadni a másik szeretetét.
