Olimpiai boksz botrány
Honnan tudjuk, hogy egy nő, tényleg nő? Vajon jogszerű-e egy kromoszóma rendellenességgel született nő versenyzése az olimpiai boksz meccsen, és vajon igazságos-e engedni vagy kizárni? Ha igazságos is, ha nem is az, miért érzem azt, hogy valami nem stimmel? Mit jelent a sportban a fair play és hogyan biztosíthatjuk az esélyegyenlőséget? Hol van az igazság a boksz botrány esetén?
„A Nemzetközi Olimpia Bizottság szerint jogosan szerepel az a két bokszoló Párizsban, akik körül nagy botrány robbant ki a női mezőnyben.
A Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) a tavalyi női vb-n nem engedte indulni Imane Helif algériai versenyzőt, akinek a tesztoszteronszintje a teszteken a férfiakét nem érte el, de jóval magasabb volt, mint a nőknek. Ugyanakkor a férfiakra jellemző XY-kromoszómával rendelkezik. Az IBA azonban hadilábon áll a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, amely a saját hatáskörébe vonta a párizsi ökölvívótorna lebonyolítását, és zöld utat adott Helifnek.
Az IBA ellenzi Imane Helif olimpiai részvételét
Az IBA ezzel határozottan nem ért egyet.”forrás: https://magyarnemzet.hu/sport/2024/08/hamori-luca-imane-helif-iba-umar-kremlev-angela-carini
Nézzük, mik a legújabb hírek:
INDEX:
Már korábban is voltak zúgolódások amiatt, hogy Helif és a tajvani Lin Ju-ting elindulhatott az olimpián, hiszen egy évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy biológiailag férfinak számítanak.
ORIGO:
Olimpiai botrány: Hámori Lucának egy férfivel kellett bokszolnia
BORSONLINE:
Óriási botrány az olimpián: Hámori Luca egy férfivel bokszol az éremért, ma lesz a nagy meccs
EURONEWS:
Folytatódik a transz-botrány: a magyar szövetség reménytelenül tiltakozik a szombati mérkőzés előtt
Véleményem szerint, ezek egyike sem állja meg a helyét.
Akkor most mi is az igazság?
Dr. Nagy Zsolt, genetikai szakértő a következőket írja:
A nemiséget meghatározó genetikai kutatások hozzásegítettek ahhoz minket, hogy jobban megértsük, miért különbözik annyira nő és férfi. Az öröklődés tudományáról, azaz a genetikáról, az emberek többsége úgy gondolkodik, hogy valami nehezen érthető és bonyolult dolog.
A kromoszóma nem más, mint az emberi örökítőanyag egy nagyobb szakasza, amely néhány száz vagy néhány ezer gént hordoz.A 23 pár emberi kromoszóma között van egy pár, amely a nemiséget határozza meg. Ezt a párt nevezzük ivari kromoszómáknak: X- és Y-kromoszómának. Az X-kromoszóma hordozza a női nemet meghatározó információkat, az Y-kromoszóma pedig a férfi jellegeket. Egy nő 2 darab X-kromoszómát hordoz (XX), míg egy férfi 1 darab X-kromoszóma mellett 1 darab Y-kromoszómát (XY) foglal magába.
Egy darab X-kromoszómát minden esetben az édesanyánktól kapunk. Abban az esetben, ha az apától még 1 darab X-kromoszómát öröklünk, nőneműek leszünk, míg, ha 1 Y-kromoszómát, akkor pedig férfi nemű. Ez az emberi nemiség alaptörvénye. Az X-kromoszómán lévő gének és az Y-kromoszómán lévő gének egymás ellenkezői, durvább kifejezéssel élve egymás ellenségei. Ezt könnyen el lehet fogadni, hiszen az X-kromoszóma génjei a női nemiségért harcolnak, szemben az Y-kromoszómával, amely pedig a férfi nem zászlós hajója.
Mindenki nőként kezdi
Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy minden egyes megtermékenyített petesejt női nem irányába indul el. Az X-kromoszómán lévő DAX gén irányítja ezt. Azonban, ha jelen van az Y-kromoszóma, pontosabban az azon található SRY gén, akkor megváltozik a helyzet. Az SRY gén harcba száll a DAX génnel, és legyőzve őt megváltoztatja nemiség programját. Elindul a férfi nem kialakulása.
Az SRY gén nem önmagában felelős az összes férfi tulajdonságért. Az SRY gén egy indítókulcs, amely bekapcsolja az Y-kromoszóma több száz, a férfi tulajdonságokért felelős gént. A tudomány számára ismertek olyan nők, akik XY kromoszómapárt hordoznak. Ezekben a nőkben az SRY gén sérült, ezáltal nem tudja beindítani a férfi nemiség genetikai programját. Az Y-kromoszóma génjei nem kezdenek el működni. Mivel az SRY gén sérült, az X-kromoszóma, és a DAX gén zavartalanul működik. A magzat nőnemű lesz.
https://divany.hu/eletem/minden-ferfi-nokent-kezdi-az-eletet
A fentiek szerint azt gondolom, minden kétséget kizárva gondolhatom azt, hogy az algériai versenyző nőnemű. Mégis megmarad az az érzés, hogy valami nem stimmel azzal, hogy egy genetikailag erősebb nő száll ringbe az olimpián.
KOKÓ:
Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar ökölvívó, így nyilatkozott:
„Atlétikában a kromoszómaproblémás nők indulása csak igazságtalan, de a küzdősportokban, így a bokszban, igazságtalan és veszélyes is”
Igazságtalan és veszélyes?
Igen, lehet, hogy igazságtalan, de vajon az nem igazságtalan, a kizárunk egy nőt a versenyből, – aki rengeteg munkát beletett a felkészülésbe, – azért mert kromoszóma rendellenessége van? A nők nagy részénél ez a rendellenesség egész életük során rejtve maradhat, sokaknál csak akkor derül ki, amikor nem esnek teherbe és különféle vizsgálatokon vesznek részt, vagy akkor sem.
„Minden emlős embrió nőstényből indul ki, majd, ha a megfelelő gének jelen vannak, az embrióból hím lesz, de ez egy összetett folyamat, amely könnyen kisiklik. A hímek fejlődése az SRY nevű génnel kezdődik, amely általában egy Y-kromoszómán található.
Ha az Y-kromoszóma jelen van, de elvesztette SRY génjét, az az úgynevezett Swyer-szindróma, az egyén XY nőstényként fejlődik.
Van egy rokon állapot, a de la Chapelle-szindróma, amelyben az SRY gén egy X-kromoszómán köt ki, vagy az X-en lévő másik gén SRY-ként viselkedik, és egy XX férfit eredményez.Aztán vannak különböző mértékű androgénérzékenységgel rendelkező egyének. Y-kromoszómájuk van, SRY génnel. Az SRY gén megfelelően beindítja a herék fejlődését és a herék androgéneket termelnek, de a szervezet nem reagál az androgénekre, és nő marad, így a baba hüvelyvel (de nincs méh) és le nem szállt herékkel fog megszületni. Ezen egyének némelyike, akiket guevedoches -ként (tizenkét éves korú pénisz) ismernek, hirtelen pénisz és herezacskó alakul ki, amikor elérik a pubertás hormonhullámát. Vannak, akik nő alakúak maradnak, de férfi izomzattal. És néhányan olyan teljes androgénérzékenységgel rendelkeznek, hogy még nőiesebbek is, mint az átlagos XX. nők, mivel XX nőknél általában van néhány androgén, ami miatt férfias jegyekkel rendelkezhetnek a későbbi életükben.”
Fentiek szerint mondhatjuk-e azt, hogy igazságtalan, ha egy XY kromoszómával rendelkező nő egy sportversenyen részt vesz, amikor egyáltalán nem biztos, hogy erősebb, mint egy átlagos XX nő, sőt akár még nőiesebb vagy gyengébb is lehet? És mi van azokkal a nőkkel, akik szemlátomást nem erősebbek másoknál, és XY kromoszómával rendelkeznek, azokat is zárjuk ki a versenyből? Most hogyan döntjük el, hogy mi az igazságtalan?
Kétséges nem – kétséges fair play
Gál Andrea egyetemi docens, „A FAIR PLAY EREJE” KONFERENCIA 2014. MÁRCIUS 28. beharangozójában így ír a témával kapcsolatban:
Nők sportja és férfiak sportja. A modern sport e két területe hosszú évtizedeken keresztül evidenciaként különült el egymástól a nemek binárisnak definiált jellege miatt. A 20. század fejlett orvostudománya azonban nemcsak felismerte, hogy létezhet a kromoszómahibából eredő kétneműség, hanem lehetővé teszi a transzszexuális, vagyis a biológiai nemétől eltérő identitással rendelkező egyének számára nemük megváltoztatását. Ebben az esetben férfiből nőt, vagy éppen nőből férfit „alakítanak ki” operáció, illetve hormonkezelés segítségével. A nem alakulásának zavarait a tágabb és szűkebb szociális környezet különbözőképpen tolerálhatja, de az ilyen problémával küzdő egyének jellemzően megbélyegzéssel, valamilyen típusú megkülönböztetéssel, súlyosabb esetekben társadalmi kirekesztéssel szembesülnek. A sport világát sem kerülte el ez a probléma, sőt, egyre szaporodtak azok az esetek, amikor a sportolók neme miatt robbantak ki viták. 2004-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elérkezettnek látta az időt, hogy szabályozást hozzon a transzszexuális sportolók olimpiai szereplésének kérdésében, melynek értelmében szakértőknek kell megállapítani az igazoltan legalább kétéves hormonkezelésen átesett versenyzők új nemét. A döntést nem mindenki fogadta megértéssel, a férfiből nővé változott sportolók női versenyeken való részvételét ma is többen igazságtalannak, vagy egyenesen tisztességtelennek ítélik meg. Az előadás során a szerző a fair play szemszögéből elemzi a jelenséget, felsorakoztatva tényeket és véleményeket a vitás kérdéskörrel kapcsolatban.
https://www.tf.hu/wp-content/uploads/2014/03/A-fair-play-ereje-absztrakt.pdf
A box botrány azután robbant ki, hogy csütörtökön az olasz Andrea Carini alig 40 másodperc alatt feladta a küzdelmet afrikai riválisa ellen.
Felmerül bennem a kérdés, mi történt 2004 óta, az elmúlt 20 évben, nem gondolt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság arra, hogy megvizsgálja a különböző genetikai rendelleneséggel élő nők részvételét a versenyen? Egyszerűen elsiklottak felette, vagy mi történt?
J.K. Rowling
J.K. Rowling írónő, a Harry Potter könyvek szerzője szerint:
„Arról nem tehet senki, hogy milyen genetikai állománnyal született, de nem kötelező azt az utat választania, hogy hátrányt, kárt vagy sérülést okoz másoknak”
Talán a legszimpatikusabb vélemény ez, amit a témában olvastam, de vajon igaz ez? Vajon elvárható-e valakitől, aki rengeteget küzdött és dolgozott azért, hogy az olimpiára kerülhessen, hogy ne versenyezzen csak azért, mert úgy érzi ő erősebb? Vajon meg tudja-e ítélni, amikor érzelmileg erősen be van vonódva, hiszen a saját életéről van szó?
Life coachként az etikai normák szerint nem vállalhatunk közeli ismerőst, barátot, családtagot mert érzelmileg be vagyunk vonódva, és nem tudunk objektíven ítélni, akkor egy sportolótól hogyan várhatnánk el, hogy saját magával kapcsolatban hozzon kizáró ítéletet?
Jogegyenlőség – esélyegyenlőség
LACZKÓ Tamás és RÉTSÁGI Erzsébet (Pécs, 2015) A SPORT TÁRSADALMI ASPEKTUSAI művében található:
„Egy ország jogrendszere mindig tükrözi az adott ország értékrendszerét is. Demokratikus országokban ennek az értékrendszernek az egyik alapeleme a jogegyenlőség: a mindenkit megillető jogokkal, jogosultságokkal élhessenek az állampolgárok. A jogi eszközökkel biztosított egyenlőség tényleges megvalósulásához azonban nem elegendőek a jogszabályok. A törvények által biztosított jogokkal való élés, a jogképesség ugyanis bizonyos egyének vagy társadalmi csoportok számára akadályokba ütközhet. Esetükben speciális módszerekre és eljárásokra van szükség ahhoz, hogy élni tudjanak a jog által biztosított esélyeikkel. Ez pedig túlmutat a jogrendszeren, a társadalom egészét érintő probléma, melyet jogszabályokkal, előírásokkal igen korlátozottan lehet csak szabályozni. Egy adott közösség szociális érzékenységétől függ, hogy a jogegyenlőség és a tényleges esélyegyenlőség minél inkább fedésbe kerüljön, hogy senkinek ne kelljen különböző akadályokat leküzdenie azért, hogy élhessen jogaival (Kálmán és Könczei, 2002). „
https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/ASportTarsadalmiAspektusaiN.pdf
A boksz botrány során az esélyegyenlőség mindenképpen sérül
Akár igazságos, akár nem, valaki mindenképp sérül. És legfőképp sérül az olimpiai és sportversenyek tisztaságában vetett hitem. Nem kérdés, hogy e tekintetben egy általános és egységes, jól átgondolt és elfogadott szabályozásra lenne szükség.
Női erő
És féltem, féltettem a magyar versenyzőt. Hámori Luca azonban példaértékűen helytállt a versenyen. Erős volt, kivételes női erővel mosolyogva bátran kiáltt, küzdött ahogyan csak tudott, és ami a legfontosabb vigyázott magára, és nem sérült. Számomra egy győztes. A legjobbat hozta ki a versenyből, amit csak tudott és amit csak lehetett.
