A közléssorompók egyik legfontosabb ismertetőjegye, hogy ezek nem közvetítenek megértést, hanem a hallgató rejtett üzenetét közvetítik.
A közléssorompók három nagy kategóriába sorolhatóak
- Az első kategória az ítélkezés. Ítélkező közléssorompó a kritizálás, a címkézés, a diagnosztizálás és az értékelő dicséret.
- A második kategóriába tartoznak azok a közléssorompók, amelyek megoldásokat közölnek. Ilyen lehet az utasítás, a fenyegetőzés, a moralizálás, a zárt kérdések és a tanácsadás.
- A harmadik csoportba pedig azok a közléssorompók kerülnek, amelyek a másik aggodalmának megkerülését tűzik ki, leginkább tudat alatt. Ezek az elterelés, a logikai érvelés, és a megnyugtatás.
Thomas Gordon 12-féle olyan kommunikációs gátat ismertet, amelyek használata során nem csupán lassíthatjuk a kommunikációt, hanem meg is gátolhatjuk azt, ezeket nevezi közléssorpóknak.
Egy konkrét példán keresztül ismerteti ezeket “A tanári hatékonyság fejlesztése” című könyvében, ami egy olyan általános iskolai helyzetet mutat be, amikor a diáknak gondja adódik egy feladat megoldásával.
Közléssorompók
- parancsolgatás, utasítás, irányítás: “Hagyd abba a nyafogást, csináld meg a feladatod!”
- figyelmeztetés, fenyegetés: “Ha jó osztályzatot szeretnél kapni ebből a tárgyból, jó lenne, ha nekilátnál a tanulásnak!”
- prédikálás, megleckéztetés, “kellene” és “jobb lenne, ha”: “Jól tudod, hogy az iskolában az a dolgod, hogy tanulj. A személyes problémáidat otthon kellene hagynod, azok oda valók.”
- tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása: “Az lenne a megoldás, ha jobb időbeosztást dolgoznál ki. akkor minden feladatodat el tudnád végezni.”
- tanítás, kioktatás, logikus érvelés: “Nézzük a tényeket. Ne felejtsd el, hogy már csak harmincnégy tanítási nap van hátra a feladat befejezésére.”
- bírálat, kritizálás, helytelenítés, hibáztatás: “Te egyszerűen csak lusta vagy, és állandóan halogatod a tanulást.”
- szidás, megbélyegzés, címkézés: “Úgy viselkedsz, mint egy elemista, nem pedig úgy, mint aki nemsokára már középiskolás lesz.”
- értelmezés, elemzés, megállapítás: “Ti csak ki akartok bújni a feladat elvégzése alól.”
- dicséret, egyetértés, pozitív értékelés: “Tényleg nagyon ügyes vagy fiam. Biztosan kitalálod, hogy hogyan lehetne ezt valahogy megcsinálni.”
- biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás: “Nem csak te vagy így ezzel. Én is hasonlót éreztem, amikor nehéz feladatom volt. Láss csak neki, majd belejössz.”
- kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések: “Szerinted túl nehéz a feladat? “, “Mennyit készültél erre?”, “Miért nem kértél előbb segítséget?”, “Hány órát foglalkoztál vele?”
- visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, figyelemelterelés: “Beszéljünk már valami kellemesebb témáról.”, “Most nincs erre idő.”, “Térjünk vissza a leckére.”, “Úgy tűnik valaki ma bal lábbal kelt fel.” (Gordon, 1994).
Természetesen időnként használhatunk hasonló kifejezéseket, közléssorompókká akkor válnak, ha olyankor használjuk, amikor valaki meghallgatást, megértést vár tőlünk, vagy segítségkéréssel fordul hozzánk.
A közléssorompóknak nagy jelentősége van a kapcsolatokban, a párkapcsolatokban, és a munkahelyi környezetben is, így a life coaching és a vezetői executive coaching során is felmerülnek.
