Az elmúlt időszakban a covid határozza meg az életünk jelentős részét, kihat a munkánkra, az otthoni életünkre, a családunkra, a párkapcsolatainkra. Nem a betegségről szeretnék írni, hanem az időszak okozta korlátokról.
Arról, hogy sok család bezárva, online oktatás mellett, sokszor „home office”- ban, rosszabb anyagi körülmények között éli mindennapjait, és kerül minden érintkezést. Elmaradnak a családi ünnepek, az utazások, a baráti összejövetelek, a szabadidős és sport tevékenységek, a randik. Pontosan, azok maradnak el amik színessé varázsolják az életünk. Sokan érzik úgy a covid meghatároz, a covid lekorlátoz.
Azon gondolkodtam, mit tehetünk ez ellen? Mit tehetünk, hogy szint varázsoljunk az életünkbe, hogy intimitást vigyünk a kapcsolatainkba? Mit tehetünk a covid adta keretek közt, hogyan tudjuk kitágítani a lehetőségeinket? A helyzetet nem tudjuk megváltoztatni, ez biztos, de a gondolkodásunkat igen. A saját, pandémia által lekorlátozott életterünkbe is vihetünk szabadságot, ha megváltoztatjuk a gondolkodásunkat…
Hadd idézzek egy Pál Feri atya által elmondott történetet:
Ez a kert hatalmas, – csak felfelé- történet
Ezzel kapcsolatosan egy börtönlelkészről hallottam egy gyönyörű történetet. Elmondom most mindenkinek, annyira tetszik nekem. A történet úgy szól, hogy fölad valaki egy újsághirdetést. Az újsághirdetésben (Express – ma 64 ezren olvassák, vagy valami ilyesmi), ugye… Mindenesetre az újsághirdetésben az van, hogy mit tudom én, x millióért ennyi szobás lakás, ilyen és ilyen helyen eladó.
És a hirdetésben az is szerepel, hogy hatalmas kerttel. Jön az első valaki, aki meg akarja nézni a lakást, először körbevezeti a házigazda belül és tényleg minden úgy van, ahogy a hirdetésben szerepel és egészen tetszik a leendő vevőnek a lakás. Csakhogy kivezeti a házigazda őket a kertbe és mondja, hogy „hát itt van a kert”. Akkor leesik az álla az érdeklődőnek, mert életében ilyen kis kertet még nem látott. Akkora a kert, ha kinyújtaná a kezét, elérné majdnem mindenhol a kerítést. Mondja is a tulajdonosnak, hogy „Hát uram, a bolondját járatja velem? Életemben ilyen kis kertet még nem láttam”. Mire a házigazda fölnéz és azt mondja: „De hát uram, ez a kert fölfelé hatalmas!” forrás: palferi
Hogyan lehet a mi kertünk hatalmas?
Azt gondolom, a gondolkodásunk megváltoztatásával, kreatív ötleteinkkel kitágíthatjuk lehetőségeinket. Kapcsolataink építése során nem csak a mennyiségekre gondolhatunk: hányszor voltunk moziban, koncerten, hány barátunkkal találkoztunk, stb., hanem a minőségre is.
Mikor beszélgettünk utoljára mélyen? Mikor vittünk izgalmat a kapcsolatunkba?
Mikor éreztük igazán közel a másikat magunkhoz? Ha kitaláljuk magunknak, mivel tehetnénk intimebbé, a kapcsolatainkat, ezzel a szabadságunk is kitárul, és ebben a megváltozott helyzetben is érezhetjük jól magunkat.
Hogyan növelhetjük az intimitást kapcsolatainkban?
Nem tudok tuti ötleteket adni, mert minden család, minden pár- vagy társkapcsolat más és más….
Mindenkinek magának kell kitalálnia, hogyan tudná átalakítani úgy a gondolkodását, hogy kiszélesítse a lehetőségeit, és minőségi időt töltsön szeretteivel, és ezáltal növelje a kapcsolat intimitását, és jobban érezze magát.
Hol volt, hol nem volt…
Mesélek egy történetet:
„Amikor egy évet Amerikában töltöttünk, csak az akkori férjem dolgozhatott, egy fizetésből kellett megélnie az egész családnak, így hiába voltunk az álmok országában, nem igazán élvezhettük ki az ottani lehetőségeket. Egyszer elmentünk moziba, de olyan sokba került, hogy csak a gyerekeknek vettünk jegyet, mi kinn maradtunk… Nagyon tetszett nekik, és máskor is el akartak menni, de nem igazán tellett rá, igy kitaláltuk, hogy készítünk egy „házimozit”. kiválasztottunk egy filmet, készítettünk hozzá jegyeket, amelyeket kinyomtattunk, vettünk kólát meg pattogatott kukoricát, sőt olyan négyzetes papír tasak is volt hozzá, amit a moziban adnak. A gyerekek megérkeztek, érvényesítették jegyeiket, bevásároltak a büfében, majd leültek a kanapéra, és besötétítettünk, és kezdődhetett a műsor. Ahogy kell reklámmal 😊 Olyan jól sikerült, hogy később többször megismételtük, évek múlva pedig már a gyerekek leptek meg engem egy ilyen műsorral. Az elmúlt évben a covid alatt ismét tartottunk néhány otthoni mozizást, minden hóbelevlanccal együtt, pedig már nagyok lettek a gyerekek is…”
