Alapérzelmek – öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem.

Az alapérzelmek és az arckifejezések

Sokféle érzelem van, ami hatással van ránk, és sokszor a felismerésük sem könnyű. Időnként elfojtjuk érzelmeinket, időnként pedig az érzelmeink uralnak bennünket. A reakciónk, a viselkedésünk és a döntéseinket befolyásolják az éppen átélt érzelmeink, akkor is ha akkor és ott fel sem ismerjük a bennünk zajló folyamatokat, és az azokat kiváltó érzelmeket.

Miért jó tudni, hogy milyen érzések, érzelmek vannak bennünk?

Ha felismerjük érzelmeinket, működésünk mozgatórugóit, akkor egy nyugodtabb lelkiállapotba kerülhetünk, és életünk irányítójává válhatunk. Az érzelmek felismerése azért bonyolultabb, mint ahogy elsőre tűnik, mert egyszerre sok érzelem lehet bennünk, akár egymással ellentétesek is.
Az érzelmek testi tüneteket is okozhatnak, az érzelmek hatására a test különböző részein aktivizálhazják az idegrendszert, az emésztőrendszert és más szerveket. Felismerhető jelei lehetnek izzadás, verejtékezés, pupillatágulás, elfehéredés vagy bőrpír. Kívülről nem látható, belső érzeteket is okozhatnak, mint pl szorításérzés a gyomorban, nehézlégzés, fojtogató érzés, dekoncentráltság, izgatottság vagy éppen ellazulás. A testi tünetek felismerése is segíthet a bennünk zajló érzelmek felismerésében.

Alapérzelmek

Paul Ekman amerikai pszichológus alapérzelmeket különít el, ami a világ minden táján egyetemleges.: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem.

Paul Ekman később kibővítette az alapvető érzelmek listáját olyan dolgokkal, mint a büszkeség, szégyen, zavar és izgalom.

Paul Ekman (Washington, 1934. február 15. –) amerikai pszichológus, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora, az arckifejezés-felismerés jeles kutatója.
FACS
Az emberi arckifejezések vizsgálatára Ekman és Friesen az 1970-es években kidolgozta az Arctevékenység-kódoló Rendszert. Ez a módszer több évtizednyi kutatás eredménye, melynek során feltérképezték az arc 23 pár izmát, és az azokhoz kapcsolódó mozgásokat, amelyeket Ekman akcióegységnek nevezett el. Ezen apró mozgások elemzésével állapítja meg a rendszer, hogy a személy éppen milyen érzelmi állapotban van. Ez egy rendkívül aprólékos folyamat, egypercnyi videóanyag emocionális elemzését egy szakértő száz perc alatt végzi el, de már folyamatban van egy olyan szoftver kifejlesztése, amely ezt a tetemes munkát pár percre redukálja.
A FACS rendszer segítségével az igazi és a színlelt érzelmeket is pontosan el lehet különíteni. Ez szintén az arcizmok mozgásának elemzésével lehetséges. Hosszas megfigyelések után Ekman úgy találta, hogy például a valódi örömöt az álmosolytól három Action Unit együttese különíti el: az orbicularis oculi összehúzódása (AU6), amely a szemet körbevevő izmot jelenti, és az arcbőrt az orrnyereg felé húzza; a zygomaticus major összehúzódása (AU12), amely a szájszegletet felfelé húzza; és az AU25 elernyedése, amely lehetővé teszi, hogy az ajkak szétnyíljanak. Ez a mozgásegyüttes Ekman szerint az öröm veleszületett mintázata, amelyet Duchenne-mosolynak nevezett el, a mosolyt először leíró francia kutató után.
Forrás: wikipédia

ÖRÖM / ÉLVEZET / BOLDOGSÁG

A boldogság az egyik legalapvetőbb emberi érzelem, amit leginkább törekszünk elérni. A boldogság egy kellemes érzelmi állapot.

DE mitől leszünk igazán boldogak?

Különböző életkorban, küllönböző élethelyzetekben és kultúrákban más-más szemmel nézzük, mitől érezzük magunk jól, mi tesz boldoggá. „Siker, pénz hatalom?” „Szex, drog?” „Egészség?” „Egy jól fizető állás, egy luxus autó, vagy egy álomnyaralás?” de van az a mondás is „A pénz nem boldogít, de a pénztelenség boldogtalanná tesz”
Az hogy mitől leszünk boldogak, teljesen egyénre szabott.
Nekünk kell rájönnünk, hogy az adott élethelyzetünkben mitől fogjuk jobban érezni magunkat, mi okoz örömet, és mitől leszünk boldogabbak.

A boldogságot számos eredménnyel hozták összefüggésbe, beleértve a megnövekedett élettartamot és a házassági elégedettség növekedését. Ezzel szemben a boldogtalanság számos rossz egészségi kimenetelhez kapcsolódik .

A stresszt, a szorongást, a depressziót és a magányt például olyan dolgokkal hozták összefüggésbe, mint a csökkent immunitás, a fokozott gyulladás és a várható élettartam csökkenése.

BÁNAT / SZOMORÚSÁG

A szomorúság is egy alapvető emberi érzelem, amelyre azonban nem vágyunk. Szerencsére ez is egy rövidebb hosszabb ideig tartó, de átmeneti érzelmi állapot.

A szomorúság érzését időnként mindenki átéli, de szomorúság típusa és súlyossága a kiváltó októl függően változhat, és az is eltérő lehet, hogy az emberek hogyan kezelik ezeket az érzéseket.
Milyen megküzdési stratégiánk lehet szomorúság esetén?

Van akinek segít az elvonulás, más emberektől való eltávolódás, de másoknál ez súlyosbíthatja a szomorúság érzését, és meghosszabbíthatja az érzelem időtartamát.
Egy idő után beszéljünk róla, ne tartsuk magunkba, ne nyomjuk el az érzést, ahhoz, hogy el tudjuk engedni. Egyes esetekben az emberek hosszan tartó és súlyos szomorúságot tapasztalhatnak, amely depresszióba fordulhat.

Ha nagyobb szomorúság ér, vagy hosszabb ideig fennáll a szomorúság érzése, érdemes szakember segítségét kérni.

FÉLELEM

Amikor szembesülsz valamiféle veszéllyel, és félelmet tapasztalsz. A félelem erős érzelem, amely a túlélésben is fontos szerepet játszhat.
Ez a válasz segít abban, hogy készen álljon a környezetében fenyegető veszélyek hatékony kezelésére.
Azonban mindenki másképp éli meg a félelmet. Van aki érzékenyebb a félelemre, és bizonyos helyzetek vagy tárgyak nagyobb valószínűséggel váltják ki ezt az érzelmet.
A félelem érzelmi válasz egy közvetlen fenyegetésre, vagy akár a lehetséges veszélyekkel kapcsolatos gondolatainkra is. A félelemnek mindig van valós tárgya. A szorongás pedig olyan félelem, aminek nincs közvetlenül fennálló valós tárgya, alapja, kiszámíthatatlan, és hosszabb ideig fenáll.

Hogyan kűzdjük le a félelmeinket?

A félelem tárgyának vagy helyzetének való ismételt érintkezés ismerősséghez és hozzászokáshoz vezethet, ami csökkentheti a félelem a érzését.

„A félelmet akkor győzöd le, ha bele mersz nézni a pofonba” Akkor győzheted le a félelmeidet, ha szembenézel velük. Ha nem így teszel, egyrészt konzerválod a félelmeidet, másrészt a félelmeid irracionálissá válnak, túlnőnek rajtad és már nem tudod, honnan és mekkora pofont várhatsz. Ám ha bele mersz nézni a pofonba, akkor nem a félelem irányt. Hanem te.
Müller Péter

Forrás: Évamagazin: A félelmet akkor győződ le, ha bele mersz nézni a pofonba

UNDOR / MEGVETÉS

Az undor érzése egy ellenszenv, ami számos dologból eredhet, beleértve a kellemetlen ízt, látványt vagy szaglást.
Az undor egy ellenkezést kiváltó érzelem, ami segít elkerülni az undort keltő tárgyat, viselkedést, embert, helyzeteket, vagy akár erkölcsi normákat.

DÜH / HARAG

A harag különösen erős érzelem lehet, amelyet ellenséges érzés, izgatottság, frusztráció és másokkal való szembenállást jellemez.
Míg a haragot gyakran negatív érzelemnek tekintik, néha jó dolog lehet. Konstruktív lehet abban, hogy tisztázza a párkapcsolati szükségleteit, és cselekvésre is ösztönözhet, és megoldást találhat a zavaró dolgokra. Segíthet abban, hogy elhárítsa a veszélyt és megvédjük magunkat.
A harag azonban problémává is válhat, ha túlzott, vagy egészségtelen, veszélyes vagy mások számára káros módon fejeződik ki. Az ellenőrizetlen harag gyorsan erőszakká változhat.
A tudattalan harag megnehezítheti a racionális döntések meghozatalát.

MEGLEPŐDÉS /MEGLEPETÉS

A meglepetés általában hirtelen jön, rövid, és valami váratlan.
A meglepetés által kiváltott érzelmi állapot lehet pozitív, negatív vagy semleges.
A meglepetés a szerelem része is, ahhoz, hogy a szerelem hosszú távon fennmaradjon, szükség van arra, hogy időnként megújuljunk, tegyünk valami váratlant, kiemelkedjünk a szürke hétköznapokból.