A szabadság ösvénye
Ahogy nap napra múlik,
Mind jobban és jobban tudom
ölelni és szeretni önmagam,
egész-magam,
s egészebben ölelni s szeretni másokat.
Mind jobban és jobban megértem,
hogy minden érzés szép patak,
s ezzel nyitom ki rajtam át
zsilipjeik.
Mind bölcsebb és valószerűbb leszek:
dús választék az élet asztala,
de túl mohó kezem meg fékezem.
Mindegyre jobban és jobban tudom,
hogy a tökély sosem végállomás,
csupán menetirány,
s kinevetem gyarló hibáimat.
Mind elnézőbben nézem az időt
és egy bátrabban saját világom,
mert a szabadság ösvényén, tudom,
egy-egy új lépés minden új napom.
(szerző: Reneau Z. Peurifoy ford: Kassai Lajos)