Keresés...
0
TOP
Life coach Budapest Vezetői executive coaching

A maximalizmus és a perfekcionizmus

A maximalizmus és a perfekcionizmus
266 Views

A maximalizmus és a perfekcionizmus két hasonló és gyakran összekevert fogalom, amelyeket élesen elválasztani nem is nagyon lehet egymástól. Mindkettő a legjobb eredmény elérésére törekszik. A maximalizmus a túlzásokról a perfekcionizmis pedig a tökéletességről szól. Vezetőknél gyakran találkozhatunk maximalizmussal és/vagy perfekcionalizmussal. Érdemes a vezetői coaching során megvizsgálni, hogy ez meddig egészséges, és mikortól maladaptív, romboló!

A maximalizmus

A maximalizmus -amikor semmi nem elég

A maximalizmus egy szemléletmód vagy hozzáállás, amely a legnagyobb vagy legteljesebb mértékű eredmény elérésére törekszik.

A maximalizmus a túlzásokról szól, amikor semmi nem elég. Vezetőként pedig fontos meghatározni, és tervezni, milyen célokat tüzűnk ki a cég és saját személyes fejlődésünk érdekében. Ha a célok kitűzése hiányzik, nem határozzuk meg, mi az, amit elég jónak értékelünk, könnyen belecsúszhatunk a maximalizmus csapdájába.

A maximalizmus csapdája

A maximalizmus csapdája, hogy ha semmi sem elég, akkor az anyagi gyarapodás reményében feláldozhatjuk egészségünk, párkapcsolatunk, családi életünk, és mindazt, amiért igazán érdemes élni.

A perfekcionizmus

A perfekcionizmus, ahol semmi nem elég tökéletes

A jól teljesítő emberek, – a vezetők, tudósok, élsportolók stb. – gyakran a perfekcionizmus jeleit mutatják. A kiválóságra való törekvés hajtja őket előre, amely önmagában csodálatra méltó.

Az egészséges perfekcionizmus ösztönözheti az ambíciót, és rendkívüli teljesítményekhez vezethet.

A perfekcionizmus lényege, hogy az ember mind másokkal, mind magával szemben is magas elvárásokat támaszt, és törekszik arra, hogy minden tökéletes legyen. A perfekcionisták nagyon érzékenyek a legapróbb eltérésekre is, és mindig találnak valamit, amit nem éreznek elég jónak, úgy érzik, javítaniuk kell.

Azonosságok és különbségek

A különbség a két fogalom között abban rejlik, hogy a maximalizmus inkább a legnagyobb mértékű eredmény elérésére összpontosít, míg a perfekcionizmus a tökéletesség elérésére törekszik. A maximalisták gyakran a részletek nagyfokú figyelésével, a lehető legmagasabb színvonal elérésével vagy a lehető legtöbb erőforrás felhasználásával érik el a céljaik, míg a perfekcionisták a legapróbb eltérésekre is érzékenyek, és mindig találnak valamit, amit nem éreznek elég jónak.

Az azonosság a két fogalom között abban rejlik, hogy mindkettő a legjobb eredmény elérésére törekszik, és mindkettő magas elvárásokat támaszt. Mind a maximalisták, mind a perfekcionisták rengeteg energiát fektetnek abba, hogy egy majdnem tökéletes dolgot még jobbá tegyenek

Adaptív (egészséges, pozitív) és maladaptív (egészségtelen, neurotikus) perfekcionizmus

A szakirodalom megkülönbözteti a perfekcionizmus két formáját: Azaz egy adaptív, egészséges pozitív formát, amelyet „normálisnak” nevez, ahol az egyének „nyugodt és óvatos” tevékenységeket folytatnak, és magas, de ésszerű önstandardokhoz képest értékelik magukat. Ezzel szemben egy maladaptív perfekcionizmust, amelyet „neurotikusnak” nevez, ami egy rosszul alkalmazkodó, egészségtelen, negatív forma, ahol az egyének „feszült és szándékos” ésszerűtlen elvárásokra törekednek. Míg az adaptív perfekcionisták örömet szereztek törekvéseikből, addig a rosszul alkalmazkodó perfekcionisták „úgy tűnik, hogy soha nem tesznek elég jó dolgokat ahhoz, hogy ezt az érzést biztosítsák.”

A perfekcionizmus mögött álló ok

A pozitív és negatív perfekcionizmus mögött álló ok, bár kicsi különbségnek tűnik, mégis nagyban elkülöníti őket.

A pozitív perfekcionisták teljesítményorientáltak, míg a negatív típusúak kudarcorientáltak.

Amíg a tökéletességre való törekvés ugyanolyan mértékben fontos a pozitív és a negatív perfekcionistáknak, a tökéletesség akarása mögött meghúzódó ok lényegesen különbözik. A pozitív perfekcionisták meg akarják nyerni a versenyt. A negatív perfekcionisták nem akarják elveszíteni a versenyt. A célorientációban felfedezhető különbség hatással van a célkitűzésükre, a munkájukkal kapcsolatos érzésekre, visszaesésekre és csalódásokra adott reakciókra.

A pozitív perfekcionistákat a növekedés vágya, valamint a kihívás érzésével járó élvezet hajtja előre az életben. Értelmet és elégedettséget ad számukra, hogy dolgokat jobbá tehetnek. Szeretnek jók lenni valamiben, mégsem reagálnak túlzottan azokra az eseményekre, amikor alulteljesítenek. Helyette inkább arra fókuszálnak, hogyan tudnának javulni. Ők ritkán gondolnak a dolgok feladására, hiszen a célok megvalósítása egy mód, ahogy ők élnek. Amikor akadályba ütköznek, probléma megoldó üzemmódra váltanak. A kudarcra való válaszuk a munkájuk újra tanulmányozása, az eredmények analizálása, majd a következő lépés megtervezése.

A maladaptív perfekcionizmust úgy definiálják, mint túlzottan magas színvonalú teljesítményt, irreális célokat, valamint a kritikus önértékelési időszakokra való hajlamot. A negatív perfekcionizmus különbözik a tökéletességre való törekvés egészséges attitűdjétől. Az egészségtelen perfekcionisták túlzottan aggódnak a hibák és mások negatív értékelései miatt.

A perfekcionizmus ördögi köre

A perfekcionizmus ördögi köre azzal kezdődik, amikor valós lehetőségeinket, aktuális helyzetünket figyelmen kívül hagyva, irreális célokat állítunk magunk elé.

A perfekcionzmus ördögi köre
•	Elérhetetlen célok kitűzése
•	Csalódás, elégtelenségérzés, kudarc, szégyen, bűntudat (indokolatlanul!)
•	Csökkenő teljesítmény és romló hatékonyság
•	Romló önbecsülés
•	Ördögi kör újra indul

Az irreális célkitűzés okozta csalódottság aztán – normál stressz-reakcióként – jellemzően túlreagáláshoz, túláltalánosításokhoz, fekete-fehér gondolkodáshoz, katasztrofizáláshoz vezet. A perfekcionista megszállottja a kötelezettségvállalásoknak, amiket jellemzően nem tud teljesíteni. önértékelését csökkentené, ha segítséget kérne, így mindennel egymaga szeretne megbirkózni, ami a kitűzött célok irreális volta miatt lehetetlen. A csalódottság halogatáshoz és ezáltal feltornyosuló problémákhoz vezet, aminek következménye a csökkenő teljesítmény, és csökkenő elégedettség érzés.

A perfekcionizmus egészségromboló hatása

A negatív perfekcionista viselkedés stresszt generál, amely részben abból fakad, hogy a perfekcionisták hajlamosak szigorúan értékelni, a teljesítmény negatív aspektusaira összpontosítani, és kevés elégedettséget tapasztalnak.  A perfekcionista viselkedés a tökéletes teljesítményt az önértékeléssel azonosítja, ahol a tökéletességtől eltérő teljesítményeket kudarcként és az értéktelenség mutatójaként értelmezi.

A maladaptív perfekcionizmus velejárója gyakran a szorongás és depresszió és a kiégés.

«

»